Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Hallgatóknak - Gyakran Ismételt Kérdések

01-Mi mit jelent (fogalmak)?

  • alapfokozat, alapképzés (BA): Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
  • állami ösztöndíj: a támogatott hallgató  képzésének  teljes  képzési  költségét  az  állam  viseli (De az állami ösztöndíjas hallgatónak is keletkezhetnek befizetési kötelezettségei a TVSZ-ben megszabott határidők elmulasztása, igazolatlan vizsgahiányzások, stb. miatt, melyek összegét a Térítési szabályzat határozza meg.)
  • elektronikus index: az egyetem elektronikus ügyintézési rendszeréből kinyomtatott, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint hitelesített és szétválaszthatatlanul összefűzött leckekönyv; a hallgató tanulmányai alatt az elektronikus tanulmányi rendszerbeli adatok jelentik az elsődleges dokumentumot
  • felsőoktatási szakképzés (FOSZK): Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A képzési idő legfeljebb öt félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg.
  • Hallgatói Kapcsolatok és Szolgáltatások Központja: (a továbbiakban HKSZK) a diákhitel, diákigazolvány igénylések, az ösztöndíjak, költségtérítési díjak kiírását, számfejtését, az oklevél, oklevélmellékletek, elektronikus leckekönyvek nyomtatását, a jogviszonnyal kapcsolatos igazolások ügyintézését látja el.
  • intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység
  • kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó  művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység
  • képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő
  • képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra
  • kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent
  • levelező tagozat: részidős képzés, melynek időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka, szakirányú továbbképzés esetén legalább húsz, legfeljebb ötven százalék lehet
  • magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: magyar állami ösztöndíjjal vagy magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató
  • mesterfokozat, mesterképzés (MA): A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésben hatvan kreditet lehet megszerezni, a képzési idő két félév.
  • minor szak: az alapszaktól eltérő másik szak 50 kredites modulja, amely a kétszakos tanári mesterképzés második tanári szakképzettségét alapozza meg
  • nappali tagozat: teljes idejű képzés, amely félévenként legalább háromszáz tanórából áll; a képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni
  • Neptun: elektronikus tanulmányi rendszer, amely webes hozzáféréssel használható a Debreceni Egyetem hallgatói, oktatói, munkatársai által 
  • önköltséges képzés: a képzés teljes költségét a hallgató viseli
  • specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés
  • szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés, a szakirány alapszakján tanulmányokat folytató hallgatók választhatják
  • szakirányú továbbképzés: A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy féléves.
  • tanári szakképzettség: olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad (közismereti tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakaszában, a szakrendszerű oktatásban tanári munkakör betöltésére készít fel)
  • tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak
  • tanóra:  a  tantervben  meghatározott  tanulmányi  követelmények  teljesítéséhez  oktató  személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció)
  • tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait
  • tanulmányi idő: az adott tanulmányok képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési időt legalább két félévvel meghaladó időszak
  • végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok  megszerzését  igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett
  • vizsga:  az  ismeretek,  készségek  és  képességek  elsajátításának,  megszerzésének  -  értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája.

Letöltés

02-Mit hol intézhetek?

A Tanulmányi Osztály intézi a hallgatói jogviszony keletkezésével, létével, megszűnésével kapcsolatos teendőket, a kar  képzéseihez kapcsolódó tennivalókat.
Ezek a teljesség igénye nélkül:

  • felvételi
  • beiratkozás (papír alapú, személyes, tanulmányok kezdetekor)
  • kérelmek fogadása, intézése, pl.:
    • halasztás (passzív félév) igénybevételéről
    • a költségtérítés csökkentéséről/mentességéről szóló kérelem
    • részletfizetési kérelem
    • utólagos kurzusfelvételi / kurzustörlési kérelem
    • utólagos regisztrációs kérelem
    • kreditelismertetési kérelmek
    • egyéni tanrend és/vagy vizsgarend iránti kérelem
    • jogviszony megszüntetése iránti kérelem
    • abszolutórium kiállítására irányuló kérelem
  • BA képzésen belüli 50 kredites modulok választási eljárásának lebonyolítása
  • leckekönyvek kezelése (2011 előtt tanulmányokat megkezdett hallgatók esetében)
  • záróvizsgával, diplomaosztóval kapcsolatos teendők
  • átvétel más intézményből, tagozatváltás, szakváltás
  • átsorolás (finanszírozási forma váltás)
  • Neptunban nem szereplő, de a törzskönyvben nyilvántartott adatok igazolása
  • tanulmányi követelményekkel kapcsolatos kérdésekben információ nyújtás, stb.

A Hallgatói Adminisztrációs Központ intézi a kartól, képzéstől független, minden hallgatóra egyformán vonatkozható ügyeket.
Ezek a teljesesség igénye nélkül:

  • diákhitel ügyintézés
  • diákigazolvány ügyintézés, matrica osztás
  • költségtérítési/önköltségi díjak kiírása
  • ösztöndíj utalások
  • kérelemre számla kiállítás
  • igazolások kiadása
    • adóigazolás, ösztöndíj igazolás
    • jogviszony igazolás
    • Neptunban szereplő tanulmányi adatok igazolása
  • dokumentumok nyomtatása
    • oklevél
    • oklevélmelléklet
    • E-leckekönyv
  • személyes adatok változásának kezelése (amit a hallgató nem tud a Neptunban beállítani)

A szak (oktatásszervező, oktató) látja el az adott szakkal kapcsolatos tennivalókat.
Ezek a teljesesség igénye nélkül:

  • kurzushirdetést, kurzus létszám bővítés
  • szakos kérdésekben a hallgatói tájékoztatás
  • órarend összeállítás, terembeosztás
  • jegybeírás
  • igazolások kiállítása
    • végzős hallgatóknál a szakos követelmények teljesítéséről
    • levelező hallgatók esetén a konzultáción, vizsgán való megjelenésről

A Hallgatói Önkormányzat:

  • szociális ösztöndíj
  • kollégiumi felvételi
  • hallgatói pályázatok

Letöltés

03-Hogyan és honnan jutok információhoz?

Minden fontos tanulmányi információ a kari honlapon (btk.unideb.hu), a hallgatókra vonatkozó törvények, rendeletek a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso linken, az intézményi szabályzatok pedig az egyetemi honlapon (www.unideb.hu – Egyetem – Jogszabályok menüpontban) érhetőek el.
A tennivalókról, határidőkről Neptun-üzenetben és e-mailben is értesítjük Önöket, ezért kérjük, hogy folyamatosan nézzék a Neptun-üzeneteiket, illetve gondoskodjanak arról, hogy élő, működő e-mail címük legyen! Ne feledje, az adataiban bekövetkezett változásokat 8 napon belül be kell jelentenie (ha a Neptun módot ad rá, beírnia a Neptunba, vagy ha ez nem lehetséges, bejelentenie a Hallgatói Adminisztrációs Központban (HAK)).
A Tanulmányi Osztály a fontos, tanulmányokkal összefüggő üzenetek tárgyát az alábbi kitétellel kezdi: BTK TO üzenet. Kérjük, ezeket az üzeneteket mindenképpen olvassák el!
A 2013. június 27-i szenátusi döntés alapján a hallgatónak a tanulmányaival kapcsolatban Neptunban küldött üzenet hivatalos írásbeli felszólításnak minősül, ezért a hallgató a jogviszonya ideje alatt köteles az elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül érkező hivatalos írásbeli értesítéseket figyelemmel kísérni, és az értesítés tartalmának megfelelően eljárni.

Letöltés

04-Hogyan és mikor lehet beiratkozni, regisztrálni, mit jelent az elektronikus leckekönyv?

A felvételit követően a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. Aki a felvételit követő első félévben nem iratkozik be, az elveszíti jogosultságát a képzésre. Beiratkozni papír alapon egyszer kell a tanulmá- nyok folyamán, az első félévben. Az utána következő félévekben a hallgatónak be kell jelentkeznie (regisztrálnia kell magát) az elektronikus tanulmányi rendszeren (a továbbiakban: Neptun) keresztül, aktív vagy passzív félévre állítva hallgatói státuszát. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, azaz tartozása van az egyetem felé.
A hallgató a második félévétől a kar által meghatározott regisztrációs időszakban, de legkésőbb a félév első két hetében (regisztrációs hét és a szorgalmi időszak első hete) regisztrálhat ingyen és szabadon a Neptunban, a harmadik hétben (szorgalmi időszak második hete) csak írásos kérelem alapján a Tanulmányi Osztály munkatársán keresztül, a Térítési szabályzat mellékletében előírt késedelmi pótlék (4000 Ft/hét) befizetése ellenében.
Tantárgyat, kurzust csak aktív jogviszonnyal rendelkező hallgató tud felvenni. A hallgató köteles az adott félévben felvenni kívánt kurzusokra a Neptunban jelentkezni. A kurzusokra történő jelentkezés a kurzusfelvételi időszakban, a tanévbeosztásban szereplő regisztrációs hét kezdetétől a szorgalmi időszak első hetének végéig tart.
A kurzusfelvételi időszak lezárulta után 5 napon belül a hallgató kifogással élhet a Neptunban szereplő tárgyfelvételre vonatkozó adattal szemben a Tanulmányi Osztály vezetőjénél.
A Neptunba történő belépéshez, annak használatához ajánljuk a neptun.unideb.hu/Hallgatók menüpont információit, illetve „A Neptun.Net hallgatói segédlete” című anyagot.
Az egyetem 2011. szeptembertől felmenő rendszerben a Neptun használatával elektronikus leckekönyv- vezetést alkalmaz, így a tanulmányi nyilvántartásban a Neptun-beli adatok jelentik az elsődleges dokumentumot. A leckekönyv az elektronikus tanulmányi rendszerből (Neptunból) kinyomtatott, hitelesített, összetűzött okirat (C-típusú leckekönyv), amelyet az illetékes kar dékánja és oktatási dékánhelyettese aláírásával hitelesít.
A tanulmányaikat 2013. január 1. után megkezdők számára, a papír alapú értesítés a hallgató által az elektronikus tanulmányi rendszerből nyomtatott kurzusteljesítési lapon történik. A hallgatói kurzusteljesítési lapot a hallgató köteles a szóbeli számonkérésre magával vinni, illetve írásbeli vizsga esetén köteles az érdemjegyet az oktató által előre meghatározott és közzétett időpontban abba bevezettetni.
Amennyiben a hallgató fenti kötelességének nem tesz eleget, önként lemond a vizsgákról kiadandó írásbeli értesítésről, s ezzel az elektronikus tanulmányi rendszerbe bevezetett érdemjegy utólagos ellenőrzésének a lehetőségéről.
A vizsgaidőszak végét követő két héten belül a hallgató a Neptunban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben a kurzusért felelős oktatónál/egységnél kifogással élhet. A kifogásolt érdemjegyet a tanulmányi füzetbe, illetve a vizsgalapra, a dolgozatra írt jegy alapján - ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell.
Ha a hallgató kifogását a kurzusért felelős oktató/egység nem találja alaposnak, és ezért elutasítja, e döntés ellen a hallgató első fokon a kari Tanulmányi Bizottsághoz, másodfokon a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsághoz fordulhat.
A hallgató félévente egyszer jogosult ingyenesen kivonatot kapni a Neptunból kinyomtatott leckekönyvről.
Ha a hallgató tanulmányai közben távozik az egyetemről, akkor a jogviszonyt lezáró határozattal együtt ki kell adni a hitelesített, a Neptunból nyomtatott leckekönyvet vagy a hagyományos leckekönyvet.
Végzéskor a hallgató hitelesített formában kötelezően megkapja a kinyomtatott, hitelesített, összetűzött leckekönyvét vagy a hagyományos leckekönyvét.

 

Letöltés

05-Milyen előírások vonatkoznak az állami ösztöndíjas hallgatóra és mit vállaltam ösztöndíjasként?

  1. Egy személy – felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – 12 félév en (osztatlan tanárképzésben 14 féléven) át folytathat tanulmányokat magyar állami ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő).
  2. Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb , mint az adott tanulmányok képzési ideje (pl. BA képzési ideje 6 félév, ezért a támogatási idő 6+2=8 félév). Az adott szak támogatási idejében az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon csak önköltséges formában folytathatja. Fogyatékossággal élő hallgató esetén a támogatási idő a képzési idő plusz négy félév.
  3. Az ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) állami ösztöndíjas képzés esetén a támogatási időből félévente a képzések számának megfelelő számú félévet kell levonni . (Pl. ha az alapszakos állami ösztöndíjas tanulmányait 2015 szeptemberében megkezdett   hallgató   2016-tól újabb alapszakon kezdi meg állami ösztöndíjasként tanulmányait, és mindkét szakján aktiválja ugyanazt a félévet, az aktív félév 2 támogatási félévvel csökkenti a rendelkezésére álló 12 félévet.)
  4. A felsőoktatási intézmény köteles tanévenként önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki
    1. 2016/2017. tanévben kezdi meg tanulmányait és az utolsó két olyan félév átlagában , amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, illetve nem   meghatározott   külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet (= két félév alatt összesen 36 kreditet) , és nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot. Az előírt tanulmányi átlag:
      1. 2016. szeptember 1-től 2,5
      2. 2017. szeptember 1-től 2,75
      3. 2018. szeptember 1-től 3,0
      4. 2019. szeptember 1-től 3,25
      5. 2020. szeptember 1-től 3,5
    2. legkésőbb 2015/2016. tanévben kezdte meg tanulmányait és az az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50%-át (= két félév alatt összesen 30 kreditet ).

Az átsorolt hallgató helyére önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet.

  1. A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:
    1. az általa  folyatott, magyar  állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet , és
    2. az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt , munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar   joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
    3. átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
    4. visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított magyar állami (rész)ösztöndíjnak - évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves    átlagos    fogyasztóiár-növekedés    mértékével    növelt   -   összegét   a    magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt.

 

Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos   feltételeiről bővebben lásd a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény XII. Fejezet 28/A. részét (48/A § - 48/S. §)

 

Letöltés

06-Ki mikor fizet önköltséget (költségtérítést)?

  1. Költségtérítést fizet a
    1. költségtérítéses, önköltséges finanszírozási formára felvett, átvett vagy átsorolt hallgató minden aktív félévében, függetlenül az adott félévben felvett tantárgyak, kreditek számától.
    2. hallgató, aki államilag támogatottként vagy állami (rész)ösztöndíjasként kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, és ezért be nem fejezett tanulmányait csak költségtérítéses / önköltséges formában folytathatja.
  2. Az arra kötelezett hallgatók a költségtérítési díjat illetve az önköltséget egységesen október 31. ill. március 31. határidővel kötelesek befizetni. Részletfizetési engedély birtokában az első részlet befizetési határideje őszi félév esetén október 31. ill. tavaszi félév esetén március 31., a második részlet kari befizetési határideje november 30. ill. április 30. A költségtérítési díj határidőre történő meg nem fizetése a hallgatói jogviszony megszűnését vonja maga után, azzal, hogy a hallgató az adott félévre előírt oktatási jellegű térítési díjat köteles megfizetni.
  3. A költségtérítéses / önköltséges hallgatóknak nyújtható kedvezmények
    1. részletfizetési kérelem, mely csakis a kirívóan rossz szociális helyzet alapján kérhető, s melyet a hallgatónak igazolnia kell. Az igazolásra alkalmas, beküldendő dokumentumoknak a hallgató által a kérelem indoklás részében leírtakat kell alátámasztania (pl: jövedelemigazolás, halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata stb.). A részletfizetésre vonatkozó kérelem legkésőbb a félévkezdés harmadik hetének végéig (regisztrációs hét + két hét) adható be.
    2. A költségtérítéses képzésben legalább két aktív félévvel rendelkező hallgatónak indoklással ellátott kérelme alapján a rektor által átruházott hatáskörben a dékán – levelező tagozatos hallgató esetén figyelembe véve a szak szervezeti egysége intézetigazgatójának, tanszékvezetőjének javaslatát – költségtérítési díjkedvezményt, vagy fizetési határidő módosítást adhat az adott félévre tanulmányi teljesítménye alapján.
    3. A 29. § (7) bekezdés figyelembe vételével kérelmet nyújthat be a költségtérítés tanulmányi teljesítmény alapján történő mérséklésére az a hallgató, aki
      1. legalább két lezárt félévvel rendelkezik és az előző két félévben a kreditindexe legalább 3,51 volt, és
      2. az utolsó két félévben legalább 50 teljesített kredittel rendelkezik, és
      3. a kérelem beadásáig nem indult ellene fegyelmi, vagy büntetőeljárás.
    4. a (2) c) bekezdés alapján kérelmet benyújtott hallgató egy félévre megállapítható költségtérítési kedvezmény mértéke a megelőző félév teljesítménye alapján:
      1. 3,51-4,0 ösztöndíjindex esetén maximum 25 %,
      2. 4,01-4,5 ösztöndíjindex esetén maximum 35 %,
      3. 4,51-5,0 ösztöndíjindex esetén maximum 50 % lehet.
  4. Önköltséges képzésre felvett hallgató képzésének első félévében nem kaphat részletfizetési kedvezményt.
  5. Nem részesülhet költségtérítési díjkedvezményben az a hallgató,
    1. aki más intézményből került át a DE TEK BTK-ra mindaddig, míg a karon 2 eredményes félévet le nem zárt,
    2. aki államilag támogatott / állami (rész)ösztöndíjas képzésből nem megfelelő tanulmányi teljesítmény (tantárgyfelvételi lehetőségek számának kimerítése vagy átsorolás) miatt kerül költségtérítéses /önköltséges képzésbe addig, amíg költségtérítéses képzésben 2 aktív félévet le nem zárt.
    3. aki kimerítette a támogatási időt (lásd fentebb) és emiatt csak költségtérítéses / önköltséges finanszírozási formában folytathatja tanulmányait. Kivétel: egyszeri, maximum 50%-os költségtérítés-csökkentési engedélyt kaphat az a végzős hallgató, akinek az utolsó félévben maximum 2 felvett tárgyat kell teljesítenie az abszolutórium kiállíthatóságához. Amennyiben a hallgató mégsem fejezi be az adott félévben tanulmányait, a következő félévben már nem kaphat további kedvezményt.
  6. Annak a hallgatónak, akinek a kar hivatalból
    1. a TVSZ 3. § (10) bekezdése alapján háromszori tárgyfelvétel kimerítése miatt szünteti meg adott félévben az aktívra regisztrált hallgatói jogviszonyát és félévi költségtérítési díja a Neptunban kiírásra került, a törölt státusz beállításával egy időben a költségtérítési díja is törlendő.
    2. a TVSZ 3. § (12) e) pontja alapján fizetési hátralék miatt szünteti meg jogviszonyát, tartozása továbbra is fennáll, ha a kiírt költségtérítés félévében aktívra regisztrált és tantárgyakat/kurzusokat vett fel. Aktív regisztráció, de nulla felvett kredit esetén a kiírt költségtérítési díj a törölt státusz beállításával egy időben törlendő.
    3. a TVSZ 3. § (13) bekezdés alapján tanulmányok nem folytatása vagy be nem jelentkezés miatt szünteti meg a jogviszonyát, a karral szemben fennálló tartozását rendeznie kell.
  7. Annak a hallgatónak, akinek a kar saját kérésre szünteti meg jogviszonyát, a karral szemben fennálló tartozásait rendeznie kell. Ha a hallgató aktívra regisztrált félévben
    1. jogviszonyának törlését a regisztrációs időszakban kéri, mentesül az adott félévben a költségtérítési díj befizetése alól, az esetleg kiírt díj törlendő.
    2. jogviszonyának törlését a regisztrációs időszak letelte után, de a költségtérítési díj befizetési határideje (őszi félév esetén október 20., tavaszi félév esetén március 20.) előtt kéri, az adott félévben kiírt költségtérítési díj 50%-át kell megfizetnie.
    3. jogviszonyának törlését a költségtérítési díj befizetési határideje után kéri, a félévre kiírt költségtérítési díj 100%-át kell megfizetnie.
  8. Amennyiben a hallgató nem kéri jogviszonyának megszüntetését, az adott félévre fennálló költségtérítési díj/önköltség fizetési kötelezettsége annak ellenére is fennmarad, hogy ha az adott félévben egyetlen kreditet sem teljesített.
    A (6) és (7) és (8) bekezdések esetében a hallgató az előző félévekre vonatkozó egyéb fizetési kötelezettségeinek (pl. nem teljesített kreditek díja, vizsgáról való igazolatlan távolmaradás miatti térítési díj stb.) eleget kell, hogy tegyen.
  9. Amennyiben a hallgató a karral szemben fennálló tartozásait nem rendezi, az a jogviszony megszűnése / megszüntetése után is – végső esetben – bírósági úton követelhető.

A dokumentumokkal alátámasztott kérvényt az oktatási dékánhelyetteshez kell benyújtani. A nyomtatványok neve: Költségtérítés csökkentési kérelem, Részletfizetési kérelem.

Azoknak a hallgatóknak, akik a határidőig nem tesznek eleget a fizetési kötelezettségüknek, a BTK dékánja a TVSZ és a Térítési szabályzat rendelkezési értelmében megszünteti hallgatói jogviszonyát.

 

Letöltés

07-Milyen tanulmányokkal összefüggő pénzügyi kötelezettségeim lehetnek hallgatói jogviszonyom ideje alatt, és mi történik, ha nem teljesítem ezeket?

Az önköltséges finanszírozási formára felvett hallgató önköltséget, térítési díjat fizet. Az állami ösztöndíjas finanszírozási formára felvett hallgató térítési díjat fizet. A lehetséges térítési díjakat részletesen a Debreceni Egyetem Hallgatói térítési és juttatási szabályzatának 3. számú melléklete tartalmazza.
A leggyakoribb térítési díjak:

  • regisztráció késedelmes teljesítése,
  • vizsgáról való igazolatlan távolmaradás,
  • felvett, de nem teljesített kredit díja,
  • tantárgyfelvétel késedelme,
  • tantárgytörlés késedelme,
  • tanulmányi célt szolgáló anyagok késői leadása,
  • ismételt javítóvizsga,
  • vizsgaidőszak utáni vizsgaengedélyeztetés,
  • vizsgára való késedelmes jelentkezés, stb.

A hallgató az adott félévre akkor regisztrálhat, ha az egyetemmel szemben fennálló minden korábbi tartozását rendezte, fizetési kötelezettségeit teljesítette. Több, azonos vagy különböző karon folytatott képzés esetén az összes fizetési kötelezettség teljesítéséig egyik képzésére sem regisztrálhat és nem vehet fel tárgyakat.
Az adott félévben aktív státuszú hallgató adott félévben vizsgára akkor jelentkezhet, ha az egyetemmel szemben fennálló minden korábbi és az adott félévre vonatkozó tartozását rendezte, fizetési kötelezettségeit teljesítette. Ez különösen igaz záróvizsga jelentkezés esetén.
A hallgató fizetési kötelezettségei határidejének lejártát követően Neptun- illetve email üzenet formájában felszólítást kap tartozása 8 napon belüli rendezésére a Tanulmányi  Osztálytól. Amennyiben a hallgató nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének és szociális rászorultságát sem igazolja a fentebbi határidőig, úgy a 9. napon a kar dékánja a rektor által átruházott jogkörben a hallgatói jogviszonyt megszünteti. A hallgatói jogviszony megszüntetése nem függ a tartozás összegének nagyságától és nem jár együtt a fizetési kötelezettség megszűnésével! Az elmaradt tartozást az egyetem a későbbiekben polgári peres úton behajthatja.
Az a hallgató, akinek jogviszonya úgy szűnt meg, hogy tartozása maradt az egyetem felé, újabb külső felvételi eljárással létesíthet hallgatói jogviszonyt az egyetemmel, de az új képzésre történő beiratkozást követően tantárgyakat csak abban az esetben vehet fel, ha a korábbi jogviszonyból megmaradt minden tartozását rendezte, fizetési kötelezettségeit teljesítette.
A hallgató az egyetemre történő beiratkozással egyidejűleg nyilatkozik arról,  hogy  hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben az egyetemmel szemben fennálló bármilyen fizetési kötelezettségét nem teljesíti, de a gyűjtőszámla egyenlegén a teljesítés fedezete részben vagy egészben rendelkezésre áll, egyenlegéből a fizetési kötelezettségek automatikusan teljesítésre kerülnek a térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerinti sorrendben.

 

Letöltés

08-Hogyan kell befizetni költségtérítést, térítési díjat a Neptunban?

Az arra kötelezett hallgatók a költségtérítési díjat illetve az önköltséget egységesen október 31. ill. március 31. határidővel kötelesek befizetni. Részletfizetési engedély birtokában az első részlet befizetési határideje őszi félév esetén október 31. ill. tavaszi félév esetén március 31., a második részlet kari befizetési határideje november 30. ill. április 30. A költségtérítési díj határidőre történő meg nem fizetése a hallgatói jogviszony megszűnését vonja maga után, azzal, hogy a hallgató az adott félévre előírt oktatási jellegű térítési díjat köteles megfizetni.

A költségtérítés összegének kiírását a Hallgatói Kapcsolatok és Szolgáltatások Központja végzi.

A költségtérítés teljesítésének módja:

  1. Ha a hallgató maga fizeti a költségtérítést. A gyűjtőszámlát az Magyar Államkincstár kezeli. Erre a gyűjtőszámlára utalják át, fizetik be a hallgatók azt az összeget, amelyet egy bizonyos tanulmányi időszakban előreláthatóan felhasználnak a különböző egyetemi befizetésekre. Ezek lehetnek költségtérítés típusú befizetések vagy utóvizsgadíj, térítési díj, szolgáltatás térítése stb. A hallgatók által a gyűjtőszámlára átutalt, és abból az egyetemi számlákra befizetett összegeket a Neptun-rendszer hallgatónként elkülönítve tartja nyilván. Így mindenki naprakészen követheti egyenlege alakulását.

1. lépés: A gyűjtőszámla feltöltése

A gyűjtőszámlát banki átutalással lehet feltölteni. A gyűjtőszámla neve és számlaszáma:

NEPTUN gyűjtő számla
10034002-00282871-01120008

  IBAN:HU32 1003 4002 0028 2871 0112 0008  
SWIFT: HUSTHUHB

 

FONTOS! A banki átutalásnál a közlemény rovatban fel kell tüntetni a Neptun-kódot és nevet a következő formátumban: NK-Neptun-kód Vezetéknév Keresztnév, pl. NK-ES34JD, Kiss Péter. Az NK- szerepeltetése fontos, mert ennek hiányában az utalt összeg nem fog automatikusan a hallgató egyenlegére kerülni. Az ebből adódó problémákat a címen lehet jelezni.

 

2. lépés: A „Kiírt tétel” teljesítése

„Kiírt tételnek” nevezzük azokat a pénzügyi tételeket, amelyeket a hallgatónak kell fizetnie az egyetemnek. Ilyenek a Tanulmányi Osztály vagy az intézet/tanszék/könyvtár stb. által előírt fizetési kötelezettségek, pl. költségtérítés/különeljárási díj/jegyzettérítés stb. A bankból átutalt pénz 1-2 napon belül rákerül a hallgató egyenlegére a Neptunban. Erről a pénzről azonban a hallgatónak rendelkeznie kell! (Magyarul: a megfelelő célra el kell költenie.)

    1. Lépjen be a saját oldalára és a felső menüsorban keresse meg a „Pénzügyek” feliratot. Kattintson rá!

    2. Keresse meg a „Befizetés” menüpontot és kattintson rá!

    3. A Szűréseken belül a féléveket állítsa Minden félévre, a státuszt Aktívra, majd nyomja meg a Listázás gombot.

    4. Az alsó gördítő sávval menjen az ablak jobb szélére, mert csak akkor látszik az aktív tétel kiválasztásá- hoz szükséges jelölőnégyzet. A teljesíteni kívánt aktív tételhez tartozó jelölőnégyzetet pipálja be.

    5. Nyomja meg a Tovább gombot. Felugró ablak esetén nyomja meg az OK gombot. Tovább gomb meg- nyomása után az utolsó tennivaló a Befizet gomb megnyomása. Ha a kiírt tételt sikerült befizetnie, az újabb aktív tételek listázásánál a teljesített tétel már nem jelenik meg.

  1. Ha a munkáltató fizeti a költségtérítést, a Hallgatói Adminisztrációs Központ számlát állít ki az összeg befizetőjének címére. (Számlát csak az összeg befizetőjének tudnak kiadni, ha a hallgató fizeti be és a Neptunban rendezi a képzési költséget, később munkahelye nem kaphat róla számlát.) Kérjük, hogy a munkahely által fizetendő összeget ne utalják a gyűjtőszámlára, várják meg a számlát és a befizető az azon szereplő számlaszámra utalja a pénzt! A számla kiállításához szükséges adatok megadásának módjáról érdeklődjenek a HAK-ban!

 

Letöltés

09-Hogyan lehet átkerülni önköltséges képzésből állami ösztöndíjas képzésbe?

Minden félév elején a kar átvételi pályázatot ír ki, amellyel az állami ösztöndíjas státuszú megszűnt jogviszonyú hallgatók helyére pályázhatnak az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók. Feltételek: az a hallgató vehető át, aki

  1. az utolsó két bejelentkezett félévében a két félév teljesítményét együttesen számítva megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át;
  2. és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején szerepel;
  3. valamint az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített korrigált kreditindexe;
  4. vagy országos, illetve nemzetközi szinten kiemelkedő sportteljesítményt nyújt.
  5. Kari követelmények:
  1. legalább 2 aktív félév teljesítése költségtérítéses/önköltséges képzésben
  2. az utolsó két félév sikeres teljesítése, ezen belül:
    1. a két félévben összesen legalább 40 kredit megszerzése,
    2. a két félév átlagában min. 3,00 értékű korrigált kreditindex;
    3. elégtelen tanulmányi teljesítmény miatt költségtérítéses képzésbe került hallgató esetén további feltétel annak a tárgynak a sikeres teljesítése, amely miatt a hallgató költségtérítéses képzésbe került, vagy
  3. országos    illetve    nemzetközi    szinten    kiemelkedő    sportteljesítmény    (ez    esetben    a Sportigazgatóság támogató javaslatát kérjük mellékelni a pályázati űrlaphoz).

Önköltséges képzésre felvett hallgató két aktív, lezárt félév eltelte után kérheti átvételét. Nem kérheti átvételét az a hallgató, aki a szakra előírt képzési idő féléveinek számát két félévvel (fogyatékkal élő hallgató esetén négy félévvel) meghaladta. A kérvény beadásának határideje: a pályázati kiírásban szereplő dátum. A nyomtatvány letölthető a kari honlapról.
Levelező tagozatos hallgatók esetében csak akkor lehetséges önköltséges képzésből állami ösztöndíjas képzésre átkerülni, ha az adott szakot azonos képzési ciklusban a kar állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában is meghirdette a felvételi eljárásban, és mindkét finanszírozási formára kerültek be hallgatók, illetve üresedett meg állami ösztöndíjas hely.

 

Letöltés

10-Mi a teendő, ha másik felsőoktatási intézménybe szeretnék átjelentkezni?

Annak, aki más felsőoktatási intézménybe kíván átjelentkezni, az átvevő intézménynél kell informálódnia az átjelentkezés feltételeiről.
Sikeres átvételi eljárás esetén a választott intézménybe történt beiratkozást követően az átvevő intézmény hivatalból értesíti a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karát az átvételről, és a beiratkozás dátumáról. A DE-BTK ezen értesítés alapján szűnteti meg a hallgatói jogviszonyt. Ezért kérjük, ha átjelentkezik másik intézménybe, az eljárás alatt ne szüntesse meg jogviszonyát, mert az átvételi eljárás feltétele a folyamatos jogviszony, és a megszűnt jogviszony az átvételt is semmissé teheti!
Átvett hallgató is köteles a karral, illetve az egyetemmel szemben fennálló pénzügyi tartozásait rendezni!
Amennyiben nem rendezi tartozását, a Debreceni Egyetem polgári peres úton behajtathatja azt.
Az átvételhez illetve a későbbi tárgy/kredit elismertetéshez szükséges leckekönyv-kivonatot/kreditigazolást és jogviszony igazolást a HAK állít ki, de csak abban az esetben kaphatja kézhez a hallgató, ha minden – az egyetemmel szemben fennálló pénzügyi tartozását rendezte!
Állami ösztöndíjas képzésről kilépő hallgató az ösztöndíjas státuszát nem viheti magával, helyére a DE BTK önköltséges hallgatója kerülhet át.
Átvételre az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor.

 

Letöltés

11-Mikor szünteti meg a kar hivatalból a hallgatói jogviszonyomat?

A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a hallgatói jogviszonyát annak a hallgatónak, aki

  1. többszöri Neptun-beli felszólítás ellenére nem fizeti meg az aktív félévre esedékes költségtérítési és/vagy térítési díjat;
  2. a TVSZ-ben, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti:
    A TVSZ BTK melléklet 2. § (5) bekezdése alapján az önköltséges hallgató hallgatói jogviszonya megszűnik, ha az utolsó két aktív félév átlagában nulla kreditet teljesít (kivéve, ha a félévben nulla kredit értékű, érdemjegy nélküli, aláírás köteles tantárgyat teljesít);
  3. egymást követő harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre;
  4. a hallgatói jogviszony szünetelését követően (passzív félév után) nem kezdi meg tanulmányait;
  5. a tantárgyfelvételek vagy vizsgaalkalmak lehetséges számát kimeríti:
    1. 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően tanulmányait megkezdett hallgató esetén, ha egy tárgyat 3. alkalommal vett fel, de nem szerezte meg a hozzá tartozó kreditet.
      Nem szűnik meg a jogviszonya annak az államilag támogatott hallgatónak, aki a nem teljesítést követően átkéri magát költségtérítéses képzésbe a honlapon található nyomtatvány TO-ra történő beadásával. Költségtérítéses képzésre való átvétel esetén újabb 3 tárgyfelvételi lehetősége lesz az adott tárgyból; a 4., 5. és 6. tárgyfelvételt már a TO munkatársa veszi majd fel a hallgatónak a beadott kérelem alapján. Ha az államilag támogatott hallgató nem kéri az átvételét költségtérítéses képzésbe, jogviszonyát a kar hivatalból meg kell, hogy szüntesse.

      A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató tárgyfelvételeinek megengedett száma hat, de a 4., 5. és 6. tárgyfelvételt már a TO munkatársa veszi majd fel a hallgatónak a beadott írásbeli kérelem alapján.
    2. 2012/2013. tanévben vagy azt követően tanulmányait megkezdő hallgató esetén, ha egy adott tantárgy kreditjét összesen hat vizsga után sem szerzi meg (a vizsgaalkalom elhasználtnak minősül elégtelen érdemjegy szerzése esetén és akkor is, ha a hallgató feljelentkezik a vizsgára, de azon nem jelenik meg és vizsgahiányzását 3 napon belül a TO-n érdemben nem igazolja).
      Nem szűnik meg a jogviszonya annak az állami ösztöndíjas hallgatónak, háromszori tárgyfelvételi lehetőségét kimerítette, de a hatszori vizsgaalkalmat nem használta el, ha átkéri magát önköltséges képzésbe a honlapon található nyomtatvány TO-ra történő beadásával. Önköltséges képzésre való átvétel esetén  további tárgyfelvételi lehetősége van addig, amíg a hatszori vizsgaalkalmat ki nem meríti (a további esetleges tárgyfelvételeket már a TO munkatársa veszi majd fel a hallgatónak a beadott kérelem alapján). Ha az állami ösztöndíjas hallgató nem kéri az átvételét önköltséges képzésbe, jogviszonyát a kar hivatalból meg kell, hogy szüntesse.

      Az önköltséges képzésben részt vevő hallgató tárgyfelvételeinek száma nincs korlátozva, a hatszori vizsgaalkalom elhasználása vonja maga után a hallgatói jogviszony megszűnését.

 

Letöltés

12-Hogyan halaszthatok félévet?

A hallgató félévhalasztást, passzív félévet vehet igénybe, ha a félév első két hetében kérelmezi tanulmányainak halasztását és hallgatói státuszát passzívra állítja a Neptun rendszerben. A harmadik héten ugyanezt késedelmi díj ellenében teheti meg.
Ha a hallgató az első két hétben aktív státuszt állított be a Neptunban, és az adott félév harmadik hetének végéig nem kéri tanulmányainak szünetelését, az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt foglalkozáson, és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. (Önköltséges képzés esetén a költségtérítés összege azzal az indokkal, hogy a hallgató „nem csinált semmit” az aktív félévben, nem igényelhető vissza!)
Ha a hallgató a soron következő időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel.
A passzív félévek száma nem haladhatja meg a képzési idő felét (páratlan féléves idejű képzéseknél felfelé kerekítve), azaz

  • BA képzésben 3 (kivétel a szociális munka alapszak: 4 félév),
  • diszciplináris MA és FOSZK képzésben 2,
  • osztott    tanári mesterszak nappali tagozatán 3, levelező tagozaton 2 (kivétel a 3 féléves képzés: 2),
  • osztatlan tanári mesterképzésben 10 féléves képzés esetén 5, 11 és 12 féléves képzés esetén 6 passzív félévet

vehetnek igénybe a hallgatók.
De a halasztás (jogviszony szünetelés) időtartama összefüggően nem haladhatja meg a két félévet!
A kérvény beadásának határideje: őszi és tavaszi félév esetén is a félév 3. (beleértve a regisztrációs hetet) hetének vége. A nyomtatvány letölthető a kari honlapról. A nyomtatvány neve: Halasztási kérelem.

 

Letöltés

13-Hogyan kérhetek tantárgy felvételt vagy törlést?

A hallgató a tárgyak felvételéről, törléséről szabadon rendelkezhet a félév első két hetében. A kurzusfelvétel és -törlés a harmadik hétben csak kivételes esetben, eljárási díj (kurzusfelvétel esetén 1500 Ft, kurzustörlés esetén 3000 Ft) fizetése ellenében módosítható a Tanulmányi Osztályon keresztül. A kérelem jogosságát kurzusfelvétel esetén és fizetős kurzus törlése esetén az oktatóval le kell igazoltatni!
Felvett kurzust csak a félév harmadik (beleértve a regisztrációs hetet) hetének végéig (péntek 12.00 óra) beadott kérelem alapján törlünk!
Kérjük, gondolják át jól minden félév elején, mit vállalnak, és mit tudnak teljesíteni, mert ha a felvett kurzust mégsem teljesítik, az egyrészt rontja az ösztöndíj kreditindexüket, másrészt a nem teljesített kreditek miatt a következő aktív vagy passzív félévben térítési díjat fizetnek (1500 Ft/kredit).
A nyomtatvány letölthető a kari honlapról. A nyomtatványok neve: Tantárgy- és kurzusfelvételi kérelem, Tantárgy- és kurzustörlési kérelem.

 

Letöltés

14-Hogyan és mikor kérhetek egyéni tanrendet?

A Tanulmányi Bizottság a hallgató indokolt kérelmére az adott félévre kedvezményes tanulmányi rendet és/vagy vizsgarendet adhat. Kedvezményes tanulmányi rendre az a hallgató kaphat engedélyt, aki

  • – az adott félévben külföldi felsőoktatási intézményben részképzésen vesz részt államközi vagy egyetemközi ösztöndíj program alapján, a külföldi tartózkodás idejére,
  • – különös méltánylást érdemlő esetet (szülés, családi indok) igazol és az addig teljesített félévekre előírt kreditek legalább 80%-át teljesítette.

Nem részesülhet kedvezményes tanulmányi rendben az a hallgató, aki

  • – magánúton, munkavállalóként vagy munkahelyi kiküldetésben tölti külföldön a félévet,
  • – nappali tagozatos hallgatóként tanítási gyakorlatát tölti, vagy munkát vállalt,
  • – párhuzamos képzésben vesz részt,
  • – levelező tagozatos hallgató.
     
  1. Tanítási gyakorlat, súlyos betegség esetén a hallgató az óralátogatás egy része alól kérhet felmentést az adott Intézet, Tanszék vezetőjétől, ha a hiányzás mértéke túllépi a szabályzatban meghatározott mértéket. Súlyos betegség esetén, ha a hiányzások száma meghaladja az órák számának 50%-át, a hallgató a félév utólagos passziválásának lehetőségével élhet a szabályzatban leírtak szerint.
  2. A kedvezményes tanulmányi renddel rendelkező hallgató hivatalos külföldi kinn tartózkodása idején mentesül az órák látogatásának kötelezettsége alól, az egyéb indok alapján kedvezményes tanulmányi rendre jogosult hallgató esetében azonban a kedvezményes tanulmányi rend nem jelenti egyben az óralátogatás alóli teljes mentességet.
    Mindkét esetben a kedvezményes tanulmányi rendre és/vagy vizsgarendre jogosult hallgató az aktuális félévre felvett tantárgyainak/kurzusainak listáját – a pozitívan elbírált kérelmének fénymásolatával együtt – köteles az Intézetnek, Tanszéknek megküldeni, amely lista alapján az Intézet, Tanszék vezetője – konzultálva az adott oktatókkal – rendelkezik az egyes tantárgyak/kurzusok teljesítésének módjáról, írásban informálva erről a hallgatót, az érintett oktatókat és az engedélyezőt.
  3. A kedvezményes tanulmányi rend, illetőleg vizsgarend iránti indokolt kérelmet legkésőbb az adott szorgalmi időszak második hetének végéig kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, mely a kari honlapról tölthető le. A kitöltött nyomtatványhoz csatolni kell a kérelmet alátámasztó dokumentumok fénymásolatát. A mellékletekkel nem rendelkező, illetőleg hiányosan kitöltött kérelmeket a TB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
  4. Amennyiben a kedvezményes tanulmányi rendre illetve vizsgarendre okot adó körülmény év közben merült fel, az ok felmerülésétől számított 8 napon belül jogosult a hallgató a kedvezményes tanulmányi rend és/vagy vizsgarend iránti kérelmet benyújtani a b) pontban meghatározott formai követelmények szerint.
  5. A kedvezményes tanulmányi és kedvezményes vizsgarend iránti kérelem külön-külön is benyújtható. A TB jogosult arra, hogy a kedvezményes tanulmányi és vizsgarendet igénylő hallgatót kizárólag kedvezményes tanulmányi rendben illetve kizárólag kedvezményes vizsgarendben részesítse. Kizárólag kedvezményes tanrendre jogosult hallgató a vizsgák letételére vonatkozóan semmilyen kedvezményben nem részesülhet.
  6. A kedvezményes tanulmányi rendet illetőleg kedvezményes vizsgarendet megadó engedély visszavonható, ha
    1. – a kérelmet alátámasztó ok megszűnik,
    2. – a hallgató ezt kéri,
    3. – bebizonyosodik, hogy a kérelem megadása érdekében a hallgató valótlan adatokat szolgáltatott a TB-nek. Ebben az esetben a hallgató ellen fegyelmi eljárást kell indítani.
  7. Kedvezményes tanulmányi rendre és/vagy kedvezményes vizsgarendre jogosult hallgató a félév végén nem teljesített tantárgyak és vizsgák alapján kirótt térítési díjak befizetése alól nem mentesül.

A nyomtatvány neve: Egyéni tanrend, egyéni vizsgarend kérelmezése.

 

Letöltés

15-Hogyan és mikor kérhetek egyéni vizsgarendet?

A TB a hallgató indokolt kérelmére az adott félévre kedvezményes vizsgarendet adhat. Kedvezményes vizsgarendre az a hallgató kaphat engedélyt, aki

  • az adott félévben külföldi felsőoktatási intézményben részképzésen vesz részt államközi vagy egyetemközi ösztöndíj program alapján,
  • különös méltánylást érdemlő esetet (szülés, családi indok) igazol és az addig teljesített félévekre előírt kreditek legalább 80%-át teljesítette.

A kedvezményes vizsgarend iránti kérelem benyújtására az előző pontban foglaltak az irányadók.
A kedvezményes vizsgarenddel rendelkező hallgató vizsgáit a vizsgaidőszakban illetve az engedélyben megadott időpontig az oktatóval előzetesen egyeztetett külön időpontban is leteheti. A kedvezményes vizsgarenddel rendelkező hallgató az engedélyében foglaltak szerint a vizsgaidőszakon túl is vizsgázhat, tavaszi félév esetén július 31-ig, őszi félév esetén február 28-ig.
Kizárólag kedvezményes vizsgarendre jogosult hallgató az aláírás, gyakorlati jegy megszerzése alól semmilyen kedvezményben nem részesül.

 

Letöltés

16-Hogyan vehetek fel vagy adhatok le alapszakos képzésben 50 kredites modult (minor szakot, specializációt)?

  1. Levelező tagozaton a szakok egy adott 50 kredites modult biztosítanak specializáció formájában (másik szak által biztosított 50 kredites tanári modult a kar levelező tagozaton nem nyújt), ezt kell a hallgatóknak teljesíteniük.
  2. Nappali tagozaton a minor szakok / specializációk felvételére leghamarabb az 1. évfolyam tavaszi félévében nyílik lehetőség (a jelentkezési határidő április 15.). A nyomtatványok neve: Jelentkezési lap specializáció/minor szak felvételére és Összesítő adatlap az 50 kredites képzési formák felvételére. (Mindkét nyomtatványt ki kell tölteni, a jelentkezési lapokat az adott tanszékre/intézetbe, az összesítő adatlapot pedig a Tanulmányi Osztályra az évfolyamfelelősnek kell leadni!)
    A BA-képzést (andragógia, anglisztika, germanisztika, kommunikáció és médiatudomány, magyar, néprajz, ókori nyelvek és kultúrák, pedagógia, romanisztika, szabad bölcsészet, szlavisztika és történelem szakokon) csak úgy lehet lezárni, ha a hallgató (legalább) egy 50 kredites modult elejétől a végéig teljesít, arra tehát nincs mód, hogy ezt az 50 kreditet különféle modulokból szedegesse össze.
    Ha valaki két 50 kredites modult párhuzamosan végez, az egyikért fizetnie kell. Az összeg az alapszak 180 kreditjéhez tartozó költségtérítéssel arányos (az aktuális költségtérítés összege a honlapon).

    Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kari Tanács 2008. május 8-án hozott döntése értelmében költségtérítés ellenében felvenni kívánt 50 kredites modul esetén is meg kell felelni a kar/intézetek/tanszékek által előírt felvételi követelményeknek. A képzést leadni a félév első két hete után csak az első félév költségtérítésének befizetése után lehet (ok: a kari költségvetés számol a befizetendő költségtérítéssel, mint bevételi forrással).

    A minor szakot / specializációt megváltoztatni csak a következő jelentkezés idején lehet (a szisztéma a felvételi rendszerhez hasonló), így tehát bármiféle változás (elhagyás) legalább egy évvel kitolja a tanulmányok végének idejét.
    Pótlólagos felvételre csak azok a hallgatók jogosultak, akik másik intézményből kérték átvételüket, és II. vagy III. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat.
    Emiatt nyomatékosan kérjük az elsőéves hallgatókat, tavasszal nagyon alaposan gondolják végig, milyen minort, specializációt vagy szakirányt kívánnak felvenni!
    Fontos! Amennyiben azért választott nyelvi minort, mert az adott nyelvhez kapcsolódó diszciplináris mesterszakon szeretné folytatni tanulmányait az alapszak befejezése után, vegye figyelembe azt, hogy az alábbi mesterszakok is megkövetelik a nyelvi minor 50 kreditjének elvégzése mellett az adott nyelvből tett

    1. felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát:
      1. amerikanisztika,
      2. anglisztika,
      3. német nyelv, irodalom és kultúra mesterszakok esetén,
    2. középfokú (B2), komplex típusú (a szakiránynak megfelelő nyelvből) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát:
      1. szlavisztika mesterszak esetén.

A hallgató az 50 kredites modul és a modulhoz felvett tantárgyak törlését a kari féléves időbeosztás szerinti kérelem leadási határidő (a félév 3. hetének péntek 12.00) végéig kérheti.

 

Letöltés

17-Hogyan lehet osztatlan tanárképzésben szakot váltani, alapképzésből osztatlan tanárképzésre belépni vagy osztatlan tanárképzésből alapszakra kilépni?

Az osztatlan tanárképzésben a hallgató számára az alábbi változtatási lehetőségek biztosítottak:

  1. A szakpár egyik tanárszakjának megváltoztatása. – A kétszakos  osztatlan tanárképzésben a hallgató a második lezárt félév végén kérelmezheti egyik tanárszakjának megváltoztatását az aktuális felvételi eljárásban meghirdetett tanári szakok közül, amennyiben a választott szak előírt felvételi vizsgakövetelményeit teljesítette. Az első tanárszakot kizárólag elsőre, a második tanárszakot elsőre vagy másodikra is cserélheti.
  2. Átvételi kérelem az egyik tanárszak szerinti alapképzési szakra. – A hallgató átvételi kérelmet adhat be az adott szakterület alapképzési szakjára abban az esetben, ha a választott alapszaknak megfelelő tanári szak szakterületi (szakos) kreditjeiből legalább 60 kreditet teljesített.
  3. Átvételi kérelem az alapképzés szerinti osztatlan kétszakos tanárszakra. – Átvételi kérelmet az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszakra abban az esetben adhat be a hallgató, ha két lezárt félév után az adott szak legalább 45 kreditjét teljesítette. A teljesített krediteknek az új képzésbe való beszámíthatóságát a kreditellenőrzési bizottság dönti el. Az átvétel előfeltétele, hogy a felvenni kívánt tanári szak az aktuális felvételi eljárásban meghirdetésre került, továbbá, hogy a hallgató az aktuális felvételi eljárásban rögzített követelményeknek eleget tett (pl. emelt szintű érettségi, alkalmassági vizsga, nyelvvizsga). Az osztatlan tanárszakra való átvételt a 4. sz. kari sajátosságokat tartalmazó  melléklet további feltételhez kötheti.

A kérelmeket a választott szaknak megfelelő kar tanulmányi osztályára kell benyújtani, döntést a dékán hoz, a választott szaknak megfelelő intézetigazgató/tanszékvezető véleményének figyelembe vételével. A hallgató a szakváltás engedélyezését követően tanulmányait az új szakjának megfelelő karon folytatja, a szakváltást követő tanévre kiadott oklevél-követelmények alapján.
A szakváltoztatás a képzés során kizárólag egy alkalommal engedélyezhető. Második szakváltoztatás kizárólag külső (országos) felvételi eljárás következtében lehetséges.
A szakváltás kérelmének beadási határideje az adott tanév tavaszi félévében július 15.
A kérelmek benyújtásával kapcsolatban tájékoztatás kérhető a Tanárképzési Központban (Debreceni Egyetem, Főépület, fszt. 18.), valamint a kari Tanulmányi Osztályon.

 

Letöltés

18-Osztatlan tanárképzésen mikor és milyen feltételekkel lehet a tanári szakképzettségek (általános iskolai vagy középiskolai tanár) között választani?

Az általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak adott szakterületen közös képzési szakaszra épül. Ha a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanári szakképzettség is szerezhető, a hallgató a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor – a képzés 6. aktív félévében - választhat, hogy általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. Ezt a döntését a hallgató a továbbiakban nem módosíthatja.
Az osztatlan kétszakos képzésben a közös képzési szakasz kreditértéke 180 kredit, amelyből a szakterületi elemek tekintetében, a szakpárban történő előrehaladás érdekében arányos elosztásban, legalább 150 kreditet kell összegyűjteni. (A tanárszak szerinti szaktudományos tudás mindkét szakon 75 kredit, a pedagógiai, pszichológiai tudás 30 kredit.) A választás kérelmének beadási határideje az adott tanév tavaszi félévében június 30.
A választott általános iskolai vagy középiskolai tanári szak a mintatantervben meghatározott 180 kredit 83%- ának, 150 kreditnek a teljesítését követő félévben kezdhető el. A tanárszak szerinti szaktudományos tudásból szakonként minimum 65–65 kredit, a pedagógiai, pszichológiai tudásból minimum 20 kredit teljesítendő. Ameddig a hallgató ezeket a feltételeket nem teljesíti, nem léphet tovább a képzés második szakaszába.
A 6. félév végi kreditellenőrzést az egyetem Tanárképzési Központja végzi.

 

Letöltés

19-Hány kreditet ajánlott teljesítenem félévente, évente?

Ahhoz, hogy a hallgató (tagozattól függetlenül) a képzési idő alatt megszerezze a diploma megszerzéséhez szükséges kreditszámot, félévente átlagosan 30 kredit teljesítése ajánlott. A 30 kredit a szakos és az egyéb, intézményi szabadon választható kurzusok kreditszámát is tartalmazza.
A tanévben (vagy jogviszony szüneteltetés esetén az utolsó két aktív félévben) az

  1. államilag támogatott (2011 szeptemberében, vagy azelőtt kezdett) és állami ösztöndíjas (legkésőbb 2015 szeptemberében kezdett) hallgatónak összesen legalább 30 kreditet (= az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább ötven százalékát) kell megszereznie. Ha a hallgató az utolsó két aktív félévben a 30 kreditet nem szerezte meg, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja.
  2. 2016 szeptemberében kezdett állami ösztöndíjas hallgatónak összesen legalább 36 kreditet (= két utolsó aktív félév átlagában 18 kreditet) kell megszereznie. Ha  a hallgató az utolsó két aktív félévben a 36 kreditet nem szerezte meg, illetve nem érte el a szabályzatban megállapított tanulmányi átlagot, tanulmányait a  következő  tanévben csak önköltséges képzésben folytathatja. (Kivételt képez az a félév, amelyben a hallgató az intézmény hozzájárulásával külföldi részképzésben vett részt.)
    A  345/2015.  (XI.  19.)  Kormányrendelet  a  36  kredit  teljesítése  mellé  az  alábbi tanulmányi átlag elérését is előírja az állami ösztöndíjas státuszt megtartásához:
    • 2016. szept. 1-től: 2,5;
    • 2017. szept. 1-től: 2,75;
    • 2018. szept. 1-től: 3,0;
    • 2019. szept. 1-től: 3,25;
    • 2020. szept. 1-től: 3,5.

 

Letöltés

20-Hány kreditet kell teljesítenem a tanulmányi ösztöndíj jogosultsághoz?

Tanulmányi ösztöndíjra az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos hallgatók jogosultak külön  pályázat nélkül, az előző félévi tanulmányi eredményük alapján.
Az egyetemre első alkalommal beiratkozott hallgató a beiratkozását követő első félévben tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.
A hallgatók akkor részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban, ha az előző félévben legalább 20 kreditet, ezen belül legalább 15 szakmai kreditet szereztek, valamint teljesítették a tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó, ta- nulmányi és vizsgaszabályzatban szereplő feltételeket. Külföldi felsőoktatási intézményben teljesített félév esetén a tanulmányi ösztöndíjra való jogosultság feltétele az adott intézményben összesen 15 kredit teljesítése.

 

Letöltés

21-Mikor és hogyan vizsgázhatok?

Csak az a hallgató vizsgázhat, aki a Neptunban a tantárgyat/kurzust felvette, és a hozzá tartozó vizsgaalkalomra bejelentkezett, ezért a Neptunból nyomtatott vizsgalapon szerepel a neve. Vizsgára bejelentkezni viszont csak olyan hallgató tud, akinek nincs pénzügyi tartozása a kar illetve az egyetem felé, ezért kérjük, hogy a – bármely félévre – kiírt aktív tételeket szíveskedjenek a Neptunban a Pénzügyek, Befizetések címszó alatt teljesíteni. (A teljesítés technikai lebonyolításához segítséget nyújt a btk.unideb.hu Aktuális menüpontja alatt megtalálható „Fizetési kötelezettségek teljesítése” című összefoglalónk.)
A hallgató köteles a vizsgára a Neptunban feljelentkezni az alábbi határidők figyelembe vételével:

  1. a vizsgára való jelentkezés a vizsgát megelőző munkanap déli 12:00 óráig lehetséges,
  2. a vizsgáról való lejelentkezés a vizsgát megelőző munkanap 0:00 óráig lehetséges.

Példák:

  1. szerdai vizsganap esetén:
    1. feljelentkezni a vizsgára kedd déli 12:00 óráig lehet,
    2. lejelentkezni a vizsgáról kedd 0:00 óráig (= hétfő 24:00 óra) lehet, tehát a lejelentkezési határidő 12 órával rövidebb, mint a feljelentkezés.
  2. hétfői vizsganap esetén:
    1. feljelentkezni a vizsgára péntek déli 12:00 óráig lehet,
    2. lejelentkezni a vizsgáról péntek 0:00 óráig (= csütörtök 24:00 óra) lehet.

Kérjük a fentebbiek figyelembe vételét és betartását a vizsgajelentkezések kapcsán!

A hallgató a vizsgán a személyazonosságot igazoló okmánnyal (diákigazolvány vagy személyi igazolvány) köteles megjelenni.
A vizsgaidőszak utolsó napját követő napon a hallgató a Neptunon keresztül elektronikus levélben felhívást kap az adott félév kurzusteljesítési adatainak ellenőrzésére.
A vizsgaidőszak zárását követő két hétben a hallgató a Neptunban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben a kurzusért felelős oktatónál/egységnél kifogással élhet, aki/amely három munkanapon belül dönt. A kifogásolt érdemjegyet a vizsgalap, illetve a dolgozatra írt érdemjegy, továbbá a tanulmányi füzet alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell. A javítást az oktató, illetve távollétében az érintett egység vezetőjének levele alapján a Tanulmányi Osztály végzi el. A hallgató kifogásának elutasítása esetén elsőfokon a kari Tanulmányi Bizottság, másodfokon a Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsága dönt.

 

Letöltés

22-Hány kreditet kell összegyűjtenem a diplomához

  1. BA-képzés: 180 kredit (szociális munka szakon 210 kredit), ebből általában 110-120 az alapszak kreditszáma, 50 kredit a BA-n belüli minor/specializáció kreditszáma (kivétel: politológia, pszichológia, szociológia, szociális munka alapszakok), 20 kredit az  intézményi  szabadon választható kurzusoké, amelyen belül a minor szakot választók esetében 10 kreditnyi a tanári alapozó kurzusok kreditszáma.
  2. Diszciplináris MA-képzés: 120 kredit, ebből a szakdolgozat 20 kredit.
  3. Kétszakos nappali tagozatos tanári MA-képzés: 150 kredit, ebből az első tanári szakképzettséghez legalább 30 kreditet kell, a második tanári szakképzettség megszerzéséhez legfeljebb 50 kreditet lehet megszerezni, a tanári szakterületi ismeretek (pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek) kreditértéke 40 kredit, ebből a szakmódszertani ismeretek kreditértéke legalább 7 kredit, a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték pedig 5 kredit. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke 30 kredit.
  4. Egyszakos levelező tagozatos tanári MA-képzés:
    • főiskolai tanári diplomával rendelkezőknek a diploma egyik szakjával megegyező tanári mesterszakon 60 kredit, kiegészítve szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlat 3 kreditjével
    • főiskolai kétszakos tanári diplomával rendelkezőknek a diploma mindkét szakjával megegyező tanári mesterszakokon 90 kredit, kiegészítve szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlat 3 kreditjével
    • tanári mesterfokozattal rendelkezőknek újabb, az alapdiploma szakjától eltérő tanári mesterszakon 60 kredit, kiegészítve a szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlat 3 kreditjével
    • egyetemi vagy főiskolai egyszakos tanári oklevéllel rendelkezőknek újabb, az alapdiploma szakjától eltérő tanári mesterszakon 60 kredit, kiegészítve a szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlat 3 kreditjével
    • egyetemi bölcsész, illetve diszciplináris mesterszakos oklevéllel rendelkezőknek a bölcsész szaknak vagy a diszciplináris mesterszaknak megfelelő tanári mesterszakon 90 kredit, kiegészítve a szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlat 3 kreditjével
      A fentebb szereplő kreditszámokból a szakdolgozat kreditértéke: 5 kredit.
  5. Osztatlan tanárképzés: két általános iskolai szak (képzési idő: 10 félév) esetén 300 kredit; általános- és középiskolai szakpár (képzési idő: 11 félév) esetén 330 kredit; két középiskolai szak esetén 360 kredit. Ezen belül a szakos kreditek száma a képzési időtől függően szakonként legalább 100, legfeljebb 130 kredit, a tanári felkészítés kreditszáma képzési időtől függetlenül 100 kredit. Nappali tagozaton az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat 2 félév. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit a szakterületi krediteken belül. A tanári felkészítés 100 kreditjének megoszlása: pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretet: 28 kredit, szakmódszertan szakonként 8  kredit, tanítási gyakorlatok szakonként 2 kredit, közösségi pedagógiai gyakorlat értéke 2 kredit, összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 50 kredit, a portfólió 2 kredit, a szabadon választható tantárgyak képzési időtől függően: 12, 13 vagy 15 kredit.
  6. Felsőoktatási szakképzés: 120 kredit.
  7. Szakirányú továbbképzés: két féléves képzés esetén 60 kredit, négy féléves képzés esetén 120 kredit.

 

Letöltés

23-Milyen nyelvvizsga szükséges a diplomához?

  1. Alapképzésben (BA) tanulmányokat folytató hallgatók esetén:
    Általában egy élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
    Kivételek:
    1. – nyelvszakon a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmény teljesítését igazolja,
    2. – történelem szakon beszámítható a latin nyelvből tett nyelvvizsga,
    3. – ókori nyelvek és kultúrák szakon: csak angol vagy német vagy francia vagy olasz vagy orosz vagy spanyol nyelvből tett nyelvvizsga fogadható el. (Részletesebben: 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet.)
  2. Osztott tanári mesterképzésben (MA) tanulmányokat folytató hallgatók esetén:
    Egy idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú (B2) komplex típusú, illetve ezzel egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges olyan nyelvből, amelyen a szakképzettség tudományterületének, a pedagógiának és a pszichológiának tudományos szakirodalma van. Tehát az alapképzés oklevél kiadásának feltételéül támasztott középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, oklevél megszerzésével ez a kritérium  teljesül, további nyelvvizsgát nem kér a jogszabály, amennyiben a hallgató alapszakos oklevelét nem eszperantó vagy lovári nyelvből tett nyelvvizsga alapján kapta meg.
  3. Osztatlan tanárképzésben (OMA) tanulmányokat folytató hallgatók esetén: az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
  4. Diszciplináris mesterképzésben (MA) tanulmányokat folytató hallgatók esetén:
    1. Andragógia: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    2. Anglisztika: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből – az angolon kívüli – államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    3. Amerikanisztika: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből – az angolon kívüli – államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    4. Digitális bölcsészet: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol, német vagy francia nyelvből.
    5. Esztétika: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    6. Filozófia: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől  eltérő  további  idegen  nyelvből  államilag  elismert,  középfokú  (B2)  komplex  típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    7. Finnugor: A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet szerint a záróvizsga letétele finn nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
    8. Fordító  és  tolmács:  A  mesterfokozat  megszerzéséhez  legalább  egy  idegen  nyelvből  államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és egy másik idegeny nyelvből államilag elismert középfokú (B2) típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
    9. Hungarológia: mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    10. Klasszika-filológia: A mesterfokozat megszerzéséhez az angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél, vagy egy, az alapfok megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    11. Kommunikáció- és médiatudomány: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    12. Magyar nyelv és irodalom: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    13. Német nyelv, irodalom és kultúra: A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges  idegen  nyelvtől  eltérő  további  idegen  nyelvből  államilag  elismert,  középfokú  (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Néprajz: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    14. Neveléstudomány: A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B”), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    15. Pszichológia: A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből – melyek közül az egyik az angol –  államilag  elismert  középfokú  (B2)  komplex  típusú  nyelvvizsga  vagy  ezekkel  egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
    16. Szlavisztika: A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele az adott szláv nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
    17. Szociálpolitika: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
    18. Szociológia: A mesterfokozat megszerzéséhez egy – angol, francia vagy német nyelvből szerzett – államilag elismert legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, továbbá egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
    19. Történelem: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
  5. Felsőoktatási szakképzésben (FOSZK) tanulmányokat folytató hallgatók esetén:

Nincs nyelvvizsga követelmény
A kivételekről:
A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról:

  1. Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, illetve államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert általános, egynyelvű komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A külföldi oklevél az elismert vagy honosított szakképzettség alapján, illetve az a külföldi bizonyítvány, amely olyan szakképzettséget tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető, érettségi vizsgához kötött szakképesítésként ismertek el, államilag elismert szaknyelvi, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

    Az érettségi bizonyítvány vagy diploma nyelvvizsga-bizonyítványként való elismeréséről szóló igazolást az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjától kell kérni. (Honlap: www.ekvivalencia.hu, tel: 06-1-374-22-00)

  2. A magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az adott  külföldi állam hivatalos nyelve szerinti államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg.
  3. A magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézményben élő, vagy holt idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint élő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános,
    1. Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű,
    2. külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.
  4. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész idegen nyelv szakképzettséget igazoló oklevél, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert,
    1. Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű,
    2. külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.
  5. Az alapszakos bölcsész idegen nyelv szakirányt jelölő oklevél, a szakirányban tanult nyelv szempontjából, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű,
    1. Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű,
    2. külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.

(A jogszabály alapján tehát az anglisztika (3. pont), germanisztika, romanisztika (4. pont) alapszakos oklevél felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű, az ókori nyelvek és kultúrák, valamint szlavisztika (4. pont) alapszakos oklevél pedig középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.)
A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról:
A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

  1. ha legalább 60%-ot ért el, középfokú „C” típusú,
  2. 40–59% elérése esetén alapfokú „C” típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

 

Letöltés

24-Hány szakdolgozatot kell írni?

Minden képzésen (kétszakos osztott vagy osztatlan tanárképzésben is) egy szakdolgozatot kell készíteni.
Kivétel:

  • párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak annyi szakdolgozatot kell készítenie, ahány képzésben részt vesz,
  • a 2 féléves levelező tanári mesterszakon nem kell szakdolgozatot készíteni, csak portfoliót.

Osztatlan tanárképzésen: a két tanárszakon egyidejűleg folyó képzésben egy – szakterületi vagy szakmódszertani – szakdolgozatot kell benyújtani és azt a záróvizsga részeként, a szakmai zárószigorlat keretében kell megvédeni.

 

Letöltés

25-Hogyan kell a szakdolgozatot a DEA-ba feltölteni?

A Debreceni Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának 2012. november 8-i módosítása előírja az elkészült diplomamunka elektronikus pdf formátumának kötelező feltöltését a Debreceni Egyetem Elektronikus archívumának (DEA) alábbi címére: http://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/85081.
A diplomamunka benyújtásának és feltöltésének kari határideje megegyezik (őszi félév esetén november 30., tavaszi félév esetén március 31.). Az intézetek, tanszékek a  záróvizsga kitűzött időpontjától függően ettől eltérően is rendelkezhetnek (max. két heti haladékot adhatnak), ez esetben az általuk megadott határidőt kell betartani.
„A hallgató köteles arról nyilatkozni, hogy az elektronikus és papíralapú forma mindenben megegyezik. Ugyancsak köteles a hallgató a kar által meghatározott formában és módon nyilatkozni arról, hogy a diplomamunka az ő önálló munkája és betartotta a szerzői jogra vonatkozó előírásokat.” (TVSZ 24. § (8) bekezdés)
Tudnivalók a feltöltés kapcsán:

  1. A feltöltést a http://www.lib.unideb.hu – Információforrások – DEA – Saját DEA (http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/mydspace) menüpont alatt végezheti el.
    Bejelentkezési módként az „Adja meg a hálózati azonosítóját és jelszavát” sorra kattintva a Neptun azonosítójával és jelszavával lépjen be!
    Probléma esetén a email címen elérhető könyvtári kollégák nyújtanak segítséget.
  2. A kari honlapról letöltött plágium nyilatkozatot kötelező feltölteni a dokumentummal együtt. Ennek két lehetséges módja van:
    1. A nyilatkozat a diplomamunka része, a diplomamunka címlapja után a második oldalon következik. Ebben az esetben a nyilatkozaton az adatokat ki kell töltenie, de nem kell kézírással aláírnia. Ha a hallgató ezt a módozatot választja, nem kell pipának lennie a feltöltésnél a „Describe” oldalon az „Egynél több fájlból áll a dokumentum.” jelölő négyzetébe, hiszen csak egy dokumentumot tölt fel.
    2. Ha a hallgató két külön dokumentumként tölti fel a nyilatkozatot és a diplomamunkát, akkor a nyilatkozatot le kell tölteni a kari honlapról, kitölteni, kézírással aláírni és beszkenneli. A feltöltésnél a „Describe” oldalon bepipálva kell lennie az „Egynél több fájlból áll a dokumentum.” jelölő négyzetnek.
      A nyilatkozat nélkül a feltöltött diplomamunka nem fogadható el, azt az ellenőrző kolléga visszautasítania, a hallgatónak pedig pótolnia kell a hiányzó dokumentumot!
  3. Mivel a DEA-ba csak a legalább elégséges érdemjegyet kapott diplomamunkákat lehet beengedni, a hallgató által elvégzett feltöltés még nem jelenti a dolgozat DEA gyűjteménybe való bekerülését. Minden tanszéken, intézetben van egy kijelölt kolléga (általában az oktatásszervező, intézeti titkár vagy könyvtáros), akinek feladata a diplomamunka adatainak, a nyilatkozat meglétének stb. ellenőrzése és az érdemjegy megszerzését követően a hibátlanul feltöltött diplomamunka beengedése az adott gyűjteménybe.
    Hibák, amikor biztosan visszautasítják a feltöltést:
    1. A hallgató nem a szakjának megfelelő szervezeti egység „Hallgatói dolgozatok” gyűjteményébe töltötte fel a diplomamunkáját.
    2. Hiányzik a plágium nyilatkozat.
    3. Nem titkosított dokumentumot töltött fel (csak olyan dolgozat fogadható el, amelyik nem másolható, nem szerkeszthető és nem nyomtatható – a titkosításhoz a http://www.lib.unideb.hu/hu/pdf_titkositas címen  kap segítséget.

Előfordulhat, hogy egyes szolgáltatók – pl. a citromail.hu – az egyetemi leveleket levélszemétként kezeli, és nem juttatják el a címzetthez. Ebben az esetben az intézet / tanszék munkatársa állít ki igazolást a DEA-ba történt feltöltésről, és ezt az igazolást kell a hallgatónak leadnia a Tanulmányi Osztályon az évfolyamfelelősénél.
Az igazolás leadása a TO-n a záróvizsga feltétele, és az igazolás része a záróvizsga jegyzőkönyvnek!

Amikor a kolléga beengedi a hallgató diplomamunkáját a DEA gyűjteménybe, arról az érintett automatikus e-mail üzenetet kap. Ezt a levelet ki kell nyomtatni, és – miután azt az illető kolléga vagy az aláírásra jogosult aláírásával és  a szervezeti egység pecsétjével ellátta – leadnia a Tanulmányi Osztályon az évfolyamfelelősnél.

A feltöltés menetéről szóló tájékoztatók anyagokat, a diplomamunka pdf fájllá alakításának útmutatóját megtalálja a http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/85081 címen.

A hallgató a feltöltéssel kapcsolatos problémákat a email címen jelezheti.

 

Letöltés

26-Ki mikor abszolválhat?

Az abszolutórium megszerzésének feltételei:

  1. a szakos tanegységek, kreditek megszerzése (beleértve az összefüggő szakmai gyakorlatok kreditszámát is);
  2. értelmiségi modulok, egyéb, szabadon választható tárgyak kreditjeinek megszerzése;
  3. a testnevelési tantárgy teljesítése (BA képzésben 2 féléven keresztül, MA képzésben 1 féléven keresztül kötelező a testnevelési foglalkozáson való részvétel) – kivéve levelező tagozatos hallgatók;
  4. a tűz- és munkavédelem kurzus teljesítése – kivéve levelező tagozatos hallgatók.

A teljesítéseknek a Neptunban szerepelniük kell!
Az abszolutórium kiállításához a hallgató által letöltött és a szak által igazolt abszolutórium-igénylő nyomtatványt kell leadni a Tanulmányi Osztályon. A szak igazolja le a TO felé azt, hogy a hallgató a szakos előírt követelményeket teljesítette, a TO pedig ellenőrzi, hogy az egyéb követelményeknek is eleget tett-e, illetve megszerezte-e az oklevélhez előírt kreditszámot. A kérelem leadásának határideje:

  1. ha ugyanabban a félévben abszolvál és záróvizsgázik: a záróvizsga napját megelőző 7. nap,
  2. ha a félévben csak abszolvál, de nem záróvizsgázik: a félév vége, az utolsó vizsgát követően.

Az abszolutórium kiállításával nem kell újabb félévre regisztrálni, mert megszűnik a hallgatói jogviszonya.
A hallgatói jogviszony megszűnése után két éven belül bármelyik záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát. Az abszolutórium kiállítását követő két éven túl a kar által meghatározott feltételek szerint tehető záróvizsga. A hallgatói jogviszony megszűnését követő öt év elteltével nem tehető záróvizsga.

 

Letöltés

27-Ki mikor záróvizsgázhat?

Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki

  1. az    abszolutóriumot    megszerezte,    azaz    befejezte    felsőoktatási    szakképzésben,    alapszakon, mesterszakon, vagy szakirányú továbbképzésben folytatott tanulmányait és
  2. elkészített szakdolgozatát a DEA-ba feltöltötte,
  3. nincs könyvtári tartozása,
  4. nincs a Debreceni Egyetem bármely karával szemben fennálló fizetési hátraléka.
  5. osztatlan tanárképzés esetében további követelmény:
    1. szakmai zárószigorlat(ok) letétele (szakonként egy szigorlat)
    2. összefüggő egyéni tanítási gyakorlat teljesítése
    3. portfólió  benyújtása  és  feltöltése  a Tanárképzési  Központ  által  meghatározott  tárhelyre, továbbá annak sikeres megvédése.

A TVSZ 2012. november 9-étől hatályos rendelkezése szerint a tanulmányait 2007. szeptembertől megkezdő hallgató nem bocsátható záróvizsgára, ha az egyetemmel (tehát nemcsak a BTK-val, hanem a Debreceni Egyetem bármely karával) szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, illetve ha az egyetem leltári tárgyait (kölcsönzött könyvek) nem adta le. Könyvtári igazoláshoz nyomtatványt a hallgató a Tanulmányi Osztály munkatársaitól kaphat, azt kell leigazoltatnia az Egyetemi Könyvtárban, illetve ha van, a szakos könyvtárban, és a záróvizsgát megelőző munkanapig a kar tanulmányi osztályán leadni.
A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, vagy a hallgatói jogviszony megszűnése után bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető.
Kivételt képez:

  1. a tanulmányait 2012-ben vagy azt követően megkezdett/megkezdő hallgató, aki a hallgatói jogviszony megszűnése után két éven belül tehet záróvizsgát. Az abszolutórium kiállítását követő két éven túl a karok által meghatározott feltételek szerint tehető záróvizsga. Az ötödik év letelte után már nem tehető záróvizsga.
  2. a tanulmányait – az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján – 2006. szeptember 1. előtt főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben megkezdett hallgató, aki legkésőbb 2018. szeptember 1-ig, azaz utoljára a 2017/18/2. félév nyári záróvizsga időszakában tehet záróvizsgát. Ezt követően nem tehető záróvizsga.

 

Letöltés

28-Mikor szűnik meg a hallgatói jogviszonyom a tanulmányok befejezése után?

Aki az abszolutórium megszerzését követő első záróvizsga-időszakban záróvizsgázik, annak hallgatói jogvi- szonya a záróvizsga időszak utolsó napjával szűnik meg.
Aki az abszolutórium megszerzését követően nem az első záróvizsga-időszakban záróvizsgázik, hanem eltolja azt későbbre, annak hallgatói jogviszonya az abszolutórium feltételeinek teljesítése napjával szűnik meg. A TO a teljesítést követő 20 napon belül állítja ki az abszolutóriumot.
Kérünk minden hallgatót, aki az adott félévben befejezi tanulmányait, azaz megszerzi/megszerezte a tantervben előírt

  1. szemináriumokhoz (beleértve a szakdolgozati szemináriumot is),
  2. vizsgákhoz,
  3. szakmai gyakorlathoz tartozó krediteket (kivétel lehet a szakdolgozat kreditértéke),
  4. teljesítette a testnevelés és tűz- és munkavédelem kurzusokat,

de az utolsó vizsgaidőszakában nem záróvizsgázik, hogy vizsgaidőszakának befejezése után töltse ki az abszolutóriumot igénylő kérelem rá vonatkozó formáját (letölthető a btk.unideb.hu „Nyomtatványok, űrlapok” menüpont alól), és adja le azt a Tanulmányi Osztályon az évfolyamfelelősének, hogy tanulmányait abszolutóriummal lezárhassuk. Ha a hallgató nem adja le a kérelmet, de a kreditszám alapján a TO teljesítettnek véli a képzést, az abszolutórim kiállítását hivatalból elindítja, és a szakos igazolások megléte esetén a jogviszonyt abszolvált státusszal lezárja!

 

Letöltés

29-Mi határozza meg az oklevél minősítését?

A kétciklusú képzés alapképzési (BA) és diszciplináris mesterképzési (MA) szakjai esetében az oklevél minősítésének részét képezi:

  1. a hallgató képzése során az aktív tanulmányi félévekhez tartozó ösztöndíj-kreditindexek átlaga
  2. a záródolgozat érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének átlaga. Az így kapott két részeredmény számtani átlaga képezi az oklevél minősítését.

Osztott tanári mesterszakon az oklevél minősítését a szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlatok és a tanári záróvizsga érdemjegyének átlaga képezi.
A tanári záróvizsga összesített érdemjegye az alábbi részjegyek (egyenlő súllyal vett) átlaga két tizedesre kerekítve:

  1. szakmódszertani felelet az első tanári szakképzettségből,
  2. szakmódszertani felelet a második tanári szakképzettségből,
  3. pedagógia-pszichológia felelet,
  4. szakdolgozat,
  5. portfolió.

 

Osztatlan    tanári    mesterszakon    a    tanári    oklevél    minősítését    a    szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlatok és a tanári záróvizsga összesített érdemjegyének átlaga képezi.
A  tanári  záróvizsga  minősítése  az  alábbi  részjegyek  egyenlő  súllyal  vett  átlaga  két  tizedesre kerekítve:

  1. – portfolióvédés,
  2. – szakdolgozatvédés (a bemutatást, védést szakmai bizottság minősíti önálló érdemjeggyel),
  3. – pedagógia-pszichológia felelet,
  4. – szakmódszertani felelet az első tanári szakból,
  5. – szakmódszertani felelet a második tanári szakból.

Szakirányú továbbképzés esetén az oklevél minősítését általában a következő 3 részjegy átlaga adja:

  1. a szakdolgozat érdemjegye
  2. a prezentációra kapott érdemjegy
  3. a kifejtős kérdés(ek)re adott válasz(ok)ra kapott érdemjegy.

Felsőoktatási szakképzése esetén az oklevél minősítést a

  1. hallgató képzése során az aktív tanulmányi félévekhez tartozó ösztöndíj-kreditindexek átlaga
  2. és a záróvizsga érdemjegyének átlaga adja.

A diploma minősítése:

kiváló minősítésű diploma: 4,81 – 5,00
jeles minősítésű diploma: 4,51 – 4,80
jó minősítésű diploma: 3,51 – 4,50
közepes minősítésű diploma: 2,51 – 3,50
megfelelt minősítésű diploma: 2,00 – 2,50

 

Letöltés

30-Mikor kaphatok diplomát és hogyan vehetek részt a diplomaosztó ünnepségen?

Az oklevél / bizonyítvány szerzés feltételei:

  1. a záróvizsga / szakmai vizsga sikeres teljesítése, valamint
  2. az  előírt   nyelvvizsga  követelmény  teljesítése  és  az  eredeti   nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása a Tanulmányi Osztályon.

Az alapszakon, mesterszakon, osztatlan tanárszakon, szakirányú továbbképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben tanulmányaikat befejező hallgatók közül az,

  1. aki az abszolutórium megszerzését követő első záróvizsga-időszakban minden feltételt teljesít, diplo- máját ünnepélyes keretek között veheti át a diplomaosztó ünnepélyen, ha saját maga vagy meghatalmazottja a diplomaosztó ünnepség főpróbáján jelen van;
  2. aki nyelvvizsgahiány miatt nem kaphat oklevelet, a megszerzett eredeti nyelvvizsga-bizonyítvány Tanulmányi Osztályon való bemutatása után az első ünnepélyes diplomaosztón veheti át oklevelét, vagy 30 napon belül
    1. – személyesen vagy írásos meghatalmazottja útján a Tanulmányi Osztályon, vagy
    2. – kérheti az oklevél lakcímre való postázását (tértivevényes levélként küldjük).

Tájékoztatunk minden hallgatót, aki nyelvvizsga hiány miatt nem kap diplomát, hogy az eredeti nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása után a Tanulmányi Osztály elindítja a Hallgatói Adminisztrációs Központ felé az oklevél kiállítása iránti igényt, de az oklevelet nem a TO állítja ki, hanem a HAK, akinek tehát sürgősen van szüksége a diplomára, a HAK-nál sürgesse azt!

 

Letöltés