Beszámoló a DAB Filozófia Munkabizottságának Etika a tudományban – tudomány az etikában az interdiszciplinaritás jegyében című konferenciájáról
Időpont: 2017. november 24.
Helyszín: DAB Székház
A konferencia első előadója Fésüs László akadémikus a DE egykori rektora volt, aki Tudományetikai kihívások a kutatói integritás megőrzésében című előadásában arról a folyamatról számolt be, amely során az ALLEA (All European Academies) által felügyelten és koordináltan létrejött a tudományos kutatás etikai relevanciáinak és elveinek az integritás jegyében formálódó nemzetközi európai kódexe (The European Code of Conduct for Research Integrity). Második előadóként Bánfalvi Attila, a DE Magatartástudományi Intézet habilitált docense a medikalizáció színét és visszáját mutatta be A pszi-komplexum és a techno-tudományos paradigma című előadásában, amikor is az orvosi módszer kikerülhetetlenségére, egyben igazolhatósága ellentmondásaira hívta fel a figyelmet technológiai, filozófiai és etikai elveket egyaránt tekintetbe véve. Az első ülés harmadik szereplője Kőmüves Sándor volt, szintén a DE Magatartástudományi Intézetéből, aki egy hosszabb kutatási projektjéből mutatott be egy esettanulmányt Morális álláspont és jogi terminológia kapcsolata életvégi döntéshelyzetek szabályozásánál címmel. Gondolatmenete egyik érdekes része az orvosi segítség és az asszisztált öngyilkosság közötti viszonyról szólt, a jogi és etikai konzekvenciákra fókuszálva.
A második ülés első előadójaként Rózsa Erzsébet, a DE Filozófia Intézet professor emeritusa készülő új könyvének végső következtetéseit ismertette, előadásának címe: Deficitek az orvos-beteg/páciens kapcsolatban – esélyek bioetikai perspektívából. A gondolatmenete középpontjában a gyengített orvosi paternalizmus és a páciens autonómiájának viszonya állt. A problémák hangsúlyozása mellett optimizmus érződött ki a szavaiból az orvos-páciens kapcsolat alakulását illetően. Biczó Gábor, aki nemrégen lett hivatalos minőségében is a DE oktatója, Kutatásetikai konzekvenciák a kutatás alanyaira vonatkozóan a kulturális antropológiában című előadása az eddig tárgyalt problémáknak mintegy a prizmájaként egy dél-amerikai primitív törzs antropológiai feldolgozása során keletkezett etikai dilemmákat tárgyalta. Elsősorban az etikai elvek és a kulturális kódok egyensúlyának lehetőségeit mérlegelte előadásában. A konferencia utolsó előadójaként Balogh László Levente, a DE Politológia Tanszékének habilitált docense Miért legyek normatív? Politika, etika és politikatudomány című előadásában a címben tárgyalt területek komplex viszonyát próbálva szétszálazni főként azt emelte ki, hogy a politikai reflexió mennyiben, milyen feltételek mellett tekinthető filozófiai és etikai reflexiónak is.
Az előadások után kialakult viták során hangsúlyosan kerültek elő a diszciplináris kontúrok tiszteletben tartása mellett a területek elveinek hatékony egymásba-játszatásának különböző módjai. Pl. a tudományos fórumok, folyóiratok szerkesztési elveinek egyre bonyolultabbá válása, összefüggésben e fórumoknak a tudományos és etikai felelősségvállalás terén egyre nehezebbé váló helyzetével. Vagy éppen a tudományetikai vétségek súlyossága, a helyes tudományos kutatás mibenléte, a különböző területek közötti összehangolhatóság lehetséges sikere vagy sikertelensége. A tudományos ülést Valastyán Tamás, a DE Filozófia Intézetének intézetigazgatója moderálta.