A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (DEENK) Sziget közösségi terében megvalósult eseményen a Bölcsészettudományi Kar oktatói előadással, kerekasztal-beszélgetéssel és a hallgatói kisfilmek értékelésével járultak hozzá a generációk közötti párbeszédhez.
A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara, Bölcsészettudományi Kara és az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár együttműködésében megvalósult fesztivál az idősödés sokoldalú megközelítésére helyezte a hangsúlyt. A program a gerontológiai és bölcsészettudományi nézőpontokat kapcsolta össze, lehetőséget teremtve az időskor kulturális reprezentációinak, a tanulás és az aktív idősödés kérdéseinek, valamint a generációk közötti kapcsolatoknak a közös értelmezésére.
A rendezvényt Dr. habil. Móré Marianna, az Egészségtudományi Kar dékánja és Prof. Dr. Engler Ágnes, a Bölcsészettudományi Kar dékánja nyitotta meg. Engler Ágnes köszöntőjében hangsúlyozta a generációk közötti együttműködés, a tudományterületek közötti párbeszéd és az idősügyben vállalt közös szerepvállalás jelentőségét. Kiemelte, hogy a gerontológiai kutatásokhoz és az idősödéssel kapcsolatos tudományos ismeretek népszerűsítéséhez a Bölcsészettudományi Kar is aktívan hozzájárul.
A Gerontológiai Napok 2026 nemzetközi tudományos konferencia főszervezője Dr. Bene Ágnes, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Gerontológia Tanszékének munkatársa volt. A konferencia részeként megvalósult minifilm-fesztivál a különböző tudományterületek együttműködésére építve teremtett lehetőséget az idősödés sokoldalú megközelítésére.
A szakmai program Dr. habil. Ureczky Eszter, a Bölcsészettudományi Kar oktatójának „A mézeskalácsháztól a pumáig. Az idős nő kulturális reprezentációi a régmúlttól napjainkig” című előadásával folytatódott. Az előadás különböző kulturális és művészeti példákon keresztül vizsgálta az idős nő alakjának megjelenítését, valamint az időskorhoz kapcsolódó társadalmi képzetek és sztereotípiák alakulását.
A délután egyik kiemelt programeleme a „Kíváncsiság kortalanul – Tanulás és fejlődés időskorban” című kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Dr. habil. Márkus Edina, a Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense, intézetigazgató-helyettese moderált.
A beszélgetés résztvevői, Majzik Ilona felnőttképzés- és művelődési menedzser, író, költő, a MILON Játék- és Mozgásszín vezetője, valamint Oláh László nyugállományú ezredes, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar Megyei Tagszervezetének elnöke saját életútjukból és tapasztalataikból kiindulva osztották meg gondolataikat az időskori tanulásról, az aktivitás megőrzéséről és a közösségi szerepvállalás jelentőségéről.
A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a tanulás, a kíváncsiság és a személyes fejlődés lehetősége nem ér véget az időskor kezdetével. A résztvevők arról is beszélgettek, milyen motivációk ösztönözhetik az időseket új tevékenységek kipróbálására, milyen szerepet játszanak ebben a társas kapcsolatok, illetve milyen akadályok nehezíthetik az aktív részvételt. A személyes történetek az időskori tanulás és a közösségi aktivitás egyéni és társadalmi jelentőségére egyaránt ráirányították a figyelmet.
Filmeken keresztül a generációk párbeszédéről
A fesztivál másik meghatározó eleme a hallgatók által készített, az idősödéshez és a generációk közötti kapcsolatokhoz kötődő minifilmek bemutatása és díjazása volt. Az alkotások lehetőséget adtak arra, hogy az idősebb generáció tagjai saját élményeiken, tapasztalataikon és gondolataikon keresztül szólaljanak meg.
A filmfesztivál zsűrijének elnöke Arató András, a „Hide the Pain Harold” internetes mém révén világszerte ismertté vált villamosmérnök volt. A zsűri munkájában a Bölcsészettudományi Kar két oktatója, Dr. habil. Márkus Edina és Dr. habil. Ureczky Eszter is részt vett. A díjátadót követően a közönség megtekinthette a díjazott alkotásokból készült válogatást.
A II. Intergenerációs Minifilm-fesztivál jól példázta, hogyan kapcsolódhatnak össze a különböző tudományterületek, a hallgatói kreativitás és a személyes élettapasztalatok. A rendezvény egyúttal arra is rámutatott, hogy az idősödés nem csupán az életkor előrehaladásával járó változásokról, hanem a folyamatos tanulásról, az új lehetőségek felfedezéséről és a generációk közötti kölcsönös megértésről is szólhat.
