Nagy-Britannia és Oroszország az Oszmán Birodalom belső válságaihoz kötődő konfliktuskezelése áll annak a monográfiának a középpontjában, amely a közelmúltban jelent meg Schrek Katalin, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet oktatója tudományos munkájának köszönhetően.
Schrek Katalin kutatásai elsősorban Nagy-Britannia és Oroszország kapcsolatának vizsgálatára fókuszálnak, disszertációját is ebben a témakörben készítette el és védte meg 2018 áprilisában.
Doktori dolgozata képezte a most megjelent monográfia alapját is, amely A keleti kérdés válságainak kezelése az angol–orosz kapcsolatok viszonyrendszerében: koncepciók, mechanizmusok és azok színterei, 1821–1841 címmel, a Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoporton (MOSZT) könyvek sorozat 18. köteteként jelent meg a Debreceni Egyetem (DE) Történelmi Intézet A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti szerepvállalása kutatócsoport, valamint a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola támogatásával.
A szerző jelenleg a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Történelmi Intézet (TI) Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa, tudományos tevékenységét a DE BTK TI A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti szerepvállalása című Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatócsoporton és a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézet Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoporton belül folytatja, emellett a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi, és az Magyar–Orosz Történész Vegyesbizottság tagja.
A kötet jó példája az egyetemek közötti szakmai-tudományos együttműködésnek, mivel a szerző munkája a debreceni és a pécsi történész műhelyek kooperációjának köszönhetően jelent meg.
A munka középpontjában Nagy-Britanniának és Oroszországnak az Oszmán Birodalom belső válságaihoz kötődő konfliktuskezelése áll. Bemutatja a keleti kérdés kapcsán felmerülő nemzetközi problémák esetében alkalmazott elveket, módszereket és geopolitikai színterekre bontva elemzi a londoni és a szentpétervári kabinet külpolitikai magatartását. Ennek megfelelően a keleti kérdés konfliktusgócai három nagy területi egységet ölelnek fel: a Balkán, a Fekete-tenger és a Közel-Kelet térségét.
A monográfia a nemzetközi kapcsolatok és a keleti kérdés történetének vizsgálatához nyújt új szempontú megközelítést.
A könyv online is elérhető a https://moszt.tti.btk.pte.hu/tartalom/moszt_konyvek linken.