A díjat a kuratórium Katona Csillának, az ELKH–DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoportja tudományos munkatársának ítélte oda Fonotaktikai szerkezetet módosító hangváltozások az ómagyar korban (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2020. 201 lap) című munkája alapján, az alábbi indoklással.
A mű a magyar nyelvtörténeti kutatásoknak olyan területét képviseli, amely a klasszikus nyelvtörténeti vizsgálatoknak is meghatározó témaköre volt, az utóbbi bő fél évszázadban azonban méltatlanul háttérbe szorult. Az általa tárgyalt hangtörténeti jelenségek a magyar nyelv jól ismert változásai, ám újabb elemzések híján a rájuk vonatkozó ismeretek szemlélete és sok részlete vált idejétmúlttá. A monográfia a magyar nyelvtörténetnek arra az időszakára, az ómagyar korra fókuszál, amely a hangváltozások szempontjából különösen fontos módosulásokat eredményezett. E korra vonatkozóan a korábbi kutatások forrásanyagát sokszorosan meghaladó vizsgálati anyagra támaszkodott, de emellett tekintettel volt újabb kori nyelvjárási adatokra is. Szemléletének újszerűségét jelzi a fonotaktikai szerkezet vizsgálatának előtérbe állítása, ami együtt jár a modern fonológia szempontjainak mint a hangváltozási tendenciák magyarázó elvének az alkalmazásával is. Négy hangváltozási jelenséget vizsgál: a kétnyíltszótagos tendenciát (ismertebb, korábbi terminussal: a Horger-törvényt), a tővégi magánhangzók eltűnését, a hangátvetést és az inetimologikus hangok megjelenését. Gazdag forrásanyaga és tüzetes elemzései alapján módosította a változások lefolyásának hangtani jellegzetességeire vonatkozó ismereteinket, e változások kronológiai és területi jellegzetességeit, és vizsgálta az ezek mögött meghúzódó mozgatórugókat. A monográfia jelentős hozzájárulás a megújulóban lévő magyar nyelvtörténetíráshoz.
Debrecen, 2021. november 27.
Dr. Kertész András Dr. Hoffmann István
egyetemi tanár, az MTA rendes tagja egyetemi tanár, az MTA lev. tagja
a kuratórium tagja a kuratórium elnöke
Dr. Keményfi Róbert
egyetemi tanár,
DSc. a kuratórium tagja