Országosan elsők között reagált a koronavírus miatt kialakult különleges, online oktatási helyzetre a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata (DE BTK HÖK), amely egy kérdőíves felmérést juttatott el a BTK valamennyi diákjához. A tapasztalatok értékelése most zárult.
A kérdőív rövid válaszos, kifejtős és pontozással eldönthető kérdéseket is tartalmazott, amelyek elsősorban a távolsági oktatásához szükséges eszközökkel, a tantárgyak online oktatásával, a tananyagok mennyiségével, annak átadásával, a távolsági oktatásban használt online felületekkel és a valamint az oktatókkal kapcsolatos kérdéseket is tartalmazták.
A HÖK a kar valamennyi, több mint 3100 hallgatójához eljuttatta a Neptun-rendszer segítségével a kérdőívet, amelyre április 1-6. között várták a válaszokat.
- Igyekeztünk tematikusan felépíteni a kérdéssort, hogy a későbbi feldolgozást és kiértékelést követően egy jól átlátható, egyértelmű és látványos statisztikai mutatókkal illusztrált tanulmánnyal segíthessük a kari vezetők munkáját – mondta Papp Dániel. A DE BTK HÖK elnöke hangsúlyozta:
A kialakult járványügyi helyzet miatt a magyar felsőoktatásban bevezetett távolsági oktatás egy új rendszer, amelynek elsajátítása, használata természetesen némi időt vesz igénybe mind a hallgatók, mind az oktatók részéről.
- A célunk az volt, hogy a rendkívüli helyzet okozta változásokra reagálva, még időben átfogó képet kapjunk arról, hogy a hallgatók hogyan élték meg a távolsági oktatás első heteit, mit tartanak pozitívnak, vagy éppen mit kifogásolnak a rendszerrel kapcsolatban, esetleg milyen ötleteik vannak, amelyek hatékonyabbá tehetik az online oktatást.
- A felmérést 717 hallgató töltötte ki, amely egyrészt reprezentatívvá tette a kérdőívünket, emellett pedig egy hatalmas adatbázist is létrehozott – tájékoztatott Balogh Ákos. A statisztikai adatok alapján képzési forma szerint lebontva: 367 alapszakos, 118 mesterszakos és 232 osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgató adott választ a kérdéseinkre – ismertette a számadatokat a DE BTK HÖK általános alelnöke.
A beékezett tartalmat feldolgozva kiderült, hogy a hallgatók eltérő mértékben, de általánosságban véve hiányolják a tananyag megértéséhez az oktatók előadását, személyes megjelenését. Ugyanakkor a többség jelenleg terhesebbnek érzi a kurzusok követelményeit, amelynek egyik oka az lehet, hogy az oktatás többféle felületen történik. A hallgatók jó része úgy véli, hogy több feladatot - teszt, beadandó - kell elvégeznie, mintha kontakt oktatás zajlana. Abban szinte valamennyi válaszadó egyetértett, hogy a távolléti oktatás teljeskörű kialakítása csak akkor lehetséges, ha az oktatók is nyitottak a visszajelzésekre.
Az eredményeket, valamint javaslatokat a kari HÖK egy csaknem 100 oldalas dokumentumban összegezte és juttatta el a Bölcsészettudományi Kar oktatási dékánhelyetteséhez.
- A hallgatók igénylik a közvetlen kapcsolattartást, az oktatók szóbeli és közvetlen „jelenlétét". Éppen ezért – a felmérés tapasztalatait megismerve - kértem az oktatókhoz eljuttatott körlevélben, hogy ahol a hátralévő hetekben még lehetséges, iktassanak be egy-egy „webinariumot”, mind a szemináriumok, mind az előadások esetében – tájékoztatott Takács Levente. A bölcsész oktatók az új kihívásra maximális szakmai elhivatottsággal reagáltak, tapasztalatom szerint mindent megtettek azért, hogy a képzés töretlenül és a legjobb színvonalon folytatódjék. Nyilván vannak nehézségek, részben technikaiak, de az oktatóktól nagyon negatív visszajelzés nem, inkább jó szándékkal írt javaslatok, jó gyakorlatok, kérdések érkeztek – összegezte a tanárok tapasztalatait a dékánhelyettes, aki hozzátette: példaértékű a hallgatók kezdeményezése, amely a koronavírus miatt kialakult különleges helyzetben elősegíti az oktatást és a kapcsolattartást a BTK oktatóval.